Bútorlapok fajtái egyedi bútorok készítéséhez, vagy készen kapható bútorok vásárlásához

Az üzletekben kapható kész bútorok széles választéka ellenére egyre inkább igény van egyedi bútorok készítésére is. A megnövekedett személyes igények, a lakások változatos építészeti kialakítása (nem mindig derékszögű fal találkozások, íves megoldások), de az alapanyagok egyre bővülő választéka miatt is sokszor könnyebb és ésszerűbb feladatnak tűnik egy adott hely „bútorigényét” egyedi bútorral megoldani, mint hetekig tartó keresgélésbe fogni.

A manapság használatos bútoripari alapanyagok és felületkezelési eljárások tárháza teljesen egyedi méretű és arculatú bútorok készítését teszi lehetővé, illetve a különböző pácok színválasztéka is lehetővé teszi, hogy meglévő nyílászárókhoz, vagy kedvelt bútordarab színéhez lehessen igazítani az új bútor színét  (egyes pácokat forgalmazó cégek még egyedi színeket is kikevernek! ).

Ami gátat szabhat ennek az elgondolásnak az az, hogy a lakás tulajdonosa esetleg nincs igazán tisztában azzal, hogy milyen bútort milyen alapanyagokból érdemes elkészíttetni, illetve hogy milyen fortélyokkal lehet a költségeken „lefaragni”. Az alapanyagok kiválasztásához azonban szükség van azok ismeretére, hogy jól dönthessünk kiválasztásuknál! Ennek a cikknek az elolvasása - reményeim szerint - némi eligazítást fog jelenteni a bútorok alapanyagaival kapcsolatban akár egyedi bútor készíttetésénél, akár kész bútor vásárlásánál!

Az első fő szempont az anyagi lehetőségeken kívül annak a meghatározása, hogy mennyi ideig szeretnénk használni a  betervezett bútort, ugyanis a különböző bútor alapanyagok eltérő élettartammal  rendelkeznek!

A bútorlapok fajtái:

1. laminált bútorlap
2. fóliázott (általában ajtólapoknál használatos) bútorlap 
3. szín furnérozott bútorlap
4. rétegelt fa bútorlap
5. tömör fa bútorlap (ezen belül is a puha és keményfafajták, illetve a manapság divatos és nálunk is egyre inkább felhasznált trópusi fafajták)

1. Laminált bútorlap: a legegyszerűbb és egyben a leginkább költség kímélőbb bútorlap fajta, amely általában faforgácslap és 19, illetve 18 mm vastagságú, nagy faerezet utánzatú és nagy színválasztékban kapható műanyag borítású lap, amelynek széleit rávasalással élfóliázzák! Általában ez a fólia szokta leghamarabb elengedni magát a ragasztás minősége, illetve az igénybevétel milyenségétől függően! Ezért sok asztalos most már az él beültetéses, vagy az erősebb és vastagabb, esetleg valamilyen profillal  is rendelkező él lezárást alkalmazza. Ezek lehetnek fából vagy műanyagból! Ebből a bútorlapfajtából készülnek el a szekrények korpuszai, vagyis a szekrények testei! Ugyanebből az anyagból lehet ajtólapokat is készíteni, ezt általában a legalacsonyabb árfekvésű konyhabútoroknál láthatjuk!

2. Fóliázott bútorlap: erősebb és változatosabb megjelenést biztosító lap, amely sokszor már alig különböztethető meg a furnéros bútorlaptól! Ennek a lapnak a hordozó anyagába  különböző mintákat, úgynevezett marásokat is lehet tenni - így megjelenésében már változatosabb - és erre dolgozzák rá a fóliát. Ez a fólia lehet fa utánzatú (erezet mintázatos), de lehet egyszínű homogén is, ezen belül is lehet magas fényű (bár ezek nehezen tisztán tarthatóak). Ezek a bútor lapfajták már elég strapabíróak, és az él lezárásuk is jól megoldott, hiszen a lapok szélére is ez a fólia van rádolgozva egyben az egész lapon.

Fóliázott ajtólapból és laminált bútorlap korpuszból készült konyhabútor a fiókokon is megjelenő marásmintával

3. Színfurnérozott bútorlap:  magasabb árfekvésű bútorokat eredményez. Bármely fafajtából alkalmazható. Itt a fát válogatva (hogy az erezet folytatólagos legyen) vékony pár mm-es szeletekre darabolják és préselik össze és ezt dolgozzák rá egy „hordozó” anyagra, pl. faforgácslapra, vagy rétegelt lemezre. Végül a furnérozás kap egy felületkezelést, ami lehet lenolaj, lakkozás, vagy színre pácolás és lakkozás. Utóbbi eredményezheti, hogy egy olcsóbb fafajta, pl. fenyőfa kapjon egy cseresznyeszín pácolást és a bútornak kitett hatások megóvása érdekében egy lakkozást, ami jó esetben két, háromszori lakkozást is jelent. A színfurnérozott ajtólapokkal ellátott bútorok korpuszai is lehetnek sima laminált lapból, lehetőleg szín azonosból (az ajtólapokkal egyszínű), azonban magasabb igények esetén lehet a szekrény testeit és belső polcait szintén furnérozottra kérni. De egyre mindenképpen ügyeljünk, ha a belső rész laminált lap, a látható oldalak és a nyitott részek polcait szín furnérozottra kérjük, mert ez a bútor már azt igényli, hogy összességében tényleg egy szép minőséget kapjunk!

4. Rétegelt bútorlap: a fát kb. fél cm vastagságra vágják fel és erezetük válogatása nélkül egymáshoz ragasztják a lapok furnérirányai szerint egymáshoz képest merőleges irányba, hogy ezzel egy teljesen biztos vetemedésmentes bútorlapot hozzanak létre. Bútorkészítésnél ezt is furnérral látják el, felületkezelése ugyanaz, mint az előző! Ez általában az erős és nagyon tartós bútorlap elérése érdekében jó és költségkímélő - ha fából készült bútort szeretnénk lakásunkban -, hiszen lehet, hogy a hordozóanyag fenyőből van (a rétegelt bútorlap) és a furnér esetleg egy magasabb árfekvésű, pl. dió furnér.

Tömör cseresznye fából készült bútor

Kevés asztalos vállalja, hogy tömör fából készítsen bútort, mert a nem megfelelően kiszárított fa vetemedhet, megrepedhet és ez a későbbiek folyamán már nem javítható! A bútorok ajtólapjainak keretei, (ami kaphat pl. egy rétegelt lemez betétet, vagy a most divatos különböző mintákkal kimart úgynevezettperforált lemezt, melyeket fémből is kapni, ezeket lehet radiátor takarásánál alkalmazni, illetve a fantázia szab csak határt, hiszen vannak különböző fonott betétek is, ezt rálehet ragasztani egy HDF lemezre, vagy lehet erre ragasztani tapétát is), az ágykeretek, székek, asztallábak azonban általában ebből készülnek, bár ágykeretek esetében lehet, hogy inkább rétegelt lemezt alkalmaznak.